Reggeli után mosással kezdtem a napot (a gép kezelésében segített a már említett kedves koreai recepciós/felszolgáló lány). Szerencsére folytatódott a jó idő ahhoz, hogy ki is teregethessek a szabad ég alá. Miután letudtam ezt a fontos feladatot, a várostól pár kilométerre lévő Yeomiji botanikus kertet szerettem volna megnézni, illetve sétálni kicsit a környéken, hiszen úgy tudtam, arra is találni egy szép vízesést. A még Jeju városban kapott, helyi buszokra vonatkozó hasznos infókat tartalmazó papír és az útikönyvem alapján tudtam, hol találom a nekem való buszt, de erre végül nem volt szükségem. Angolul (legjobban) beszélő koreai szobatársam szintén azon a környéken tervezett programot magának aznap (ha mindent jól értettem, agyaggalamb lövészetet), viszont volt autója, és felajánlotta, hogy engem is elvisz. Természetesen örömmel elfogadtam az ajánlatát.
Miután megérkeztünk, a botanikus kertbe is eljött velem a srác, úgyhogy hosszú idő után újra volt társaságom. A botanikus kertre egyébként úgy tekintettem előzőleg, mint a programom mellékes kiegészítésére a vízesés előtt, de nagyot csalódtam, méghozzá pozitív értelemben. Lenyűgöző volt a kert, különösen a fedett üvegházi rész.
Képek a botanikus kertből
Az üvegház rendkívül impozáns
Élettel teli növényvilág
Gyönyörű tavirózsák és virágok
Yeomiji koreaiul, virágzó kaktuszokból
Az üvegház kúp alakú volt, mely a peremterületen laposan elnyúlt (helyet adva a különböző tematikák szerinti növényvilágnak az egyes körgyűrű-szeletekben), a közepén pedig kilátótorony volt. Természetesen a növények legnagyobb része nem feltétlenül koreai őshonos - hiszen mégiscsak egy mesterségesen létrehozott botanikus kertről beszélünk - mindez azonban nem akadályozott abban, hogy nagyon jól érezzem magam, és gyönyörű közelképeket csináljak a növényekről. Miután megnéztük a kertet, elváltak útjaink, én pedig továbbindultam a közeli vízeséshez (ahova természetesen belépődíjat szedtek, mint általában).
A vízesés felé vezető híd
Egy pavilon
A hidat 1984-ben építették, a festmények tehát nem lehetnek túl régiek :)
...de azért gyönyörű a dekoráció
Cheonjeyeon vízesés
Kis túrám után visszaindultam Seogwipoba, immár busszal. Mivel a napokban úgy belelendültem már a vízesés nézésbe, meg akartam nézni Jeju három híres vízesése közül a harmadikat is, a Jeongbang vízesést, mely közvetlenül Seogwipoban található. Miután visszaérkeztem a városba, el is indultam egyenesen, aztán mégis csak tettem egy nagy kitérőt a szállásomra, mert az idő kezdett beborulni, és nem akartam, hogy megázzanak a kiteregetett ruháim. Elég későn érkeztem így meg, én kaptam meg az utolsó belépőjegyet a vízeséshez, mert már zárás volt (az utánam 10 másodperccel érkezőket már ki sem szolgálták).
Rövid kitérő egy parkba - szokásos szabadtéri edzőgépek
Jeongbang vízesés - végre teljes a sor
Seobok Exhibition Hall
Ezután sétáltam, körülnéztem még kicsit a vízeséssel szomszédos Seobok Exhibiton Hall területén, rám is esteledett végül.
Nem siettem ugyanakkor, mert egy nagyon fontos programom volt még estére: fel kellett hívnom Da-yoont, hogy megbeszéljük a találkozásunk részleteit Szöulban. (Ehhez pedig keresnem kellett még egy megfelelő telefonfülkét egy nem túl zajos utcában). Nagyon jó volt ismét hallani a hangját, hirtelen olyan volt minden, mintha el se telt volna az a hét hosszú év utolsó találkozásunk óta. A csütörtököt beszéltük meg a találkozásra, illetve a pontos részletekért még egy keddi telefonhívást. Sajnos tudtam előre, hogy nem lesz alkalmunk sok időt együtt tölteni, úgyhogy örültem annak is, hogy egyáltalán lesz egy egész napunk. Ezért már önmagában megérte Koreába jönni.
